Oldalak száma: 344
Borító: puhaborítású
ISBN: 9789632614809
Megjelenés: 2014
Fordító: Komáromy Zsófia
Ár: 2999,-
Fülszöveg:
Lucy a huszonnegyedik emeleten lakik. Owen az alagsorban él. Nem meglepő tehát, hogy pont félúton találkoznak: beragadnak a liftben két emelet közé New York-i társasházukban, amikor egy áramszünet megbénítja az egész várost. Miután kiszabadítják őket, Lucy és Owen egész éjjel a sötét utcákon sétálnak együtt, a Manhattan fölött kivehetővé váló csillagok ritka látványát csodálva. Ám amint visszakapcsolnak a fények, az élet is visszatér a régi kerékvágásba. Lucy hamarosan külföldre költözik a szüleivel, Owen pedig nyugatra indul az édesapjával. A rövid, együtt töltött idő mindkettejükre nagy hatást gyakorol. És ahogy az élet Edinburghba, San Franciscóba, Prágába és Portlandbe sodorja őket, Lucy meg Owen folyamatosan tartják a kapcsolatot, képeslapokkal, időnként e-mailben, vagy éppen telefonon. De vajon megtalálják a módját – bármely kicsi is rá az esély –, hogy viszontláthassák egymást?
Jennifer E. Smith éleslátással teli és csodálatosan romantikus új regénye bizonyítja, hogy a világ közepe nem feltétlenül egy hely. Néha lehet akár egy személy is.
Vélemény:
A könyv vége teljesen nagyjarészt elfeledtette velem a kis problémáimat, mert annyira édes, cukormázos volt a vége, hogy jajj! Mese-mese mátka, nagyon ritkán történhet ilyesmi, hogy így egymásra találnak az emberek, mint ők, de igazán boldogító volt olvasni. :)
Nagyon tetszettek a különböző városok leírásai, úgy éreztem, mintha magam előtt látnám, mintha én is ott lehetnék és emiatt nagy dicséret jár Jennifer E. Smith-nek, mert nagyon valósághűen festette le a városokat a maguk jellegzetességeivel.
Kicsi problémáim azért voltak, na nem a könyvvel, hanem 2 szereplővel:
– Owen apukáját elég felelőtlennek találtam, mert utazgatni megállás nélkül szerintem nem szabadna. Egy gyereknek (egy szülőnek a gyereke mindig gyereknek számít), annak állandóságot kellett volna biztosítania. Csak remélni tudom, hogy Settle-ben tényleg letelepszenek.
– Lucy szülei kissé furcsák voltak számomra. Az anyja azt mondta, hogy csak kérnie kellett volna, hogy mehessen velük ide-oda. Kérdem én, egy szülőnek nem az a normális, hogy viszi a gyerekét a nyaralásra? Én biztosan nem zárnám ki a gyerekemet ebből. Vagy menjen az egész család, vagy senki.
Ettől függetlenül még mindig szeretem Jennifer E. Smith könyveit, csak mostmár lehet, hogy másképp, kicsit felnőttesebben látom őket. :)
Értékelés: 4,5/5

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése