Sorozat: Drew+Fable 2.
Kiadó: Ulpius-ház
Oldalak száma: 384
Borító: puhaborítású
ISBN: 9789632549415
Megjelenés: 2014
Fordító: Szabó Olimpia
Ár: 3499,-
Fülszöveg:
Romokban hever az életem. Így tudnám összefoglalni jelenlegi helyzetemet. A futballedzőm engem hibáztat a szezonzáró meccs kudarcáért, ahogy az egész csapatom is.
Két teljes hónapot töltöttem azzal, hogy a sebeimet nyalogattam, mint egy igazi lúzer. Elvesztettem a barátnőmet, Fable Maguire-t, az egyetlen lányt, aki igazán fontos nekem, mert azt gondoltam, hogy csak szenved mellettem.
Most rájöttem, én vagyok az, aki nem tud nélküle létezni. Ő hiába csinál úgy, mintha már túltette volna magát a dolgon, tudom, hogy legalább annyit gondol rám, mint amennyit én őrá. Túl jól ismerem. Annyira sebezhető… én csak segíteni szeretnék neki, átölelni és szeretni őt.
Csak annyit kérek, hogy adjon még egy lehetőséget.
Egymás nélkül elveszettek vagyunk, de együtt az örök szerelem vár ránk!
Vélemény:
Ez a könyv kínszenvedés volt. Ellenőrizetlen, összecsapott valami. A fordítás förtelmes, aki csak teheti, eredetiben olvassa.
Maga a történet olvastatta magát, mégis már alig vártam, hogy vége legyen. Az előző kötetnél megfogadtam, hogy nem olvasom el a következő részt, de aztán mégis kézbe vettem.
Fable és Drew göröngyös úton ment keresztül, de a végén eljutottak a happy endhez. Nyilván, romantikus könyv, annak úgy is kell végződnie. Bonyodalom, hercehurca, összejönnek, kis bonyodalom megint aztán megoldás és boldogság a csillagos egeken túl is.. bla bla bla.
Egy listát írtam azokról, amik nagyon nem tetszettek:
– Fordítási problémáim:
Milyen már az, hogy az írják, hogy lucskos? Mint valami koszos, szutykos dologról lenne szó.. pedig nem, mert lehetett volna azt írni, hogy nedves. De neeem, a fordítónak minél ótvarabbul kell fogalmaznia..
Aztán ott van az: Fablenek olyan jó SZAGA van. Szaga? Ha valakit szeretünk, akkor annak szaga van? Hát már nem azért, de miért nem lehetett azt írni, hogy jó illata van?
Következő hiba: használjon napvédőt. Tudtommal azt naptejnek hívják. Naptejnek nevezzük azt, amivel bekenjük magunkat, hogy ne égjünk le pulyka módjára. Utána meg már naptejnek nevezi.. Na itt jön ki az, hogy egyáltalán nem volt ellenőrizve a könyv, csak minél hamarabb végezzenek vele és már ment is a nyomdába.
– Rengeteg káromkodás van a könyvben. Nincs olyan szereplő, aki ne káromkodna. A legtöbbet Owen. Na róla is lesz még egy pár szavam.. Fable, Drew, Jen, Fable anyja, Adele, Drew apja.. Igen, mostanság kevés olyan ember van, aki nem káromkodik, na de hogy minden egyes mondatában valami trágár szó legyen..
– Tudtommal a macskák, kutyák szoktak morogni és nem az emberi lények. Gyönyörteljes morgás. Aha. Oké.
– A +18-os jelentek kegyetlenül közönségesek. Hát most már tényleg az határozza meg az ember szeretetét, hogy mennyire dögös valaki? Húúú, de jól néz ki, és máris beleestünk, mint vakló a szakadékba… Nekem azért egyáltalán nem így megy. Igen, hangsúlyozzák a belső értékeket, de eközben úgy felmagasztalják a másikat, mintha valami istenség lenne. Tehát ezek a +18-os jelenetek nagyon közönségesek voltak.
– Végezetül, mi az hogy egymásnak a tulajdonai? Na nem azért, de nem tárgyakról van szó, amiket csak úgy birtokolhatunk. Igen, az irántunk érzett érzéseit, ragaszkodását birtokolhatjuk, de hogy ki is jelentse, hogy ő az én tulajdonom, nekem az egy kicsit sok. Ha nekem ezt mondaná valaki, hát ki kérném magamnak..
Szereplők:
– Fable: hm-hm, hát a csajszika nem igazán nyerte el a tetszésemet. De amikor összeveszett az anyjával, akkor nagyon is támogattam. És megértettem a Drew-val való kétkedését, de valahogy iszonyú gyorsan megbocsátott neki és bújt vele ágyba..
– Drew: nagyon édes a srác, de végére tiszta papucs lett. Igaz, szembeszállt Adele-lal, de nagyon eltunyult. Ezen kívül rendes srác.
– Owen: jajj, már az előző kötetben se volt szimpi. Egy olyan link gyerek.. minden egyes részt utáltam, amiben szerepelt. Az állandó káromkodása nagyon idegesített.
– Adele: ez egy hibbant nő. Kész. Amikor megláttam, hogy az írónő egy komplett fejezetet ennek a szukának szánt, hát nem akartam elhinni. Nem kedveltem meg. Az, hogy a végén mi történt, tök totál megérdemelte. Örültem.
– Fable anyja: ez egy értéktelen, ócska nőszemély. Nagyon remélem, hogy többet nem bukkan elő, mert annak a nőnek is úgy kellett volna végeznie, mint Adele-nak.
A könyv alatt folyamatosan úgy éreztem, hogy én ezt a sorozatot soha többet nem folytatom, mert vagy megbotránkoztatott, vagy untatott, de sok pozitívat nem váltott ki belőlem. A zárórész viszont enyhített az ellenérzéseimen, tehát talán a távoli jövőben folytatom majd a sorozatot. Talán.
Értékelésem: 3/5
