Colleen Hoover - Slammed: Szívcsapás

Sorozat: Szívcsapás 1.
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalak száma: 296
Borító: puhaborítású
ISBN: 9789633738290
Megjelenés: 2015
Fordító: Barthó Eszter
Ár: 2999,-

Fülszöveg:

Apja váratlan halála után a 18 éves Layken lesz édesanyja és öccse legnagyobb támasza. Bár kívülről erősnek tűnik, valójában teljesen reményvesztetté válik. 

Ekkor lép életébe egy fiatalember, aki mindent megváltoztat. Az ország másik végébe költöző Layken megismerkedik új szomszédjával, a huszonegy éves, jóképű Will-lel, aki szenvedélyesen rajong a slam költészet iránt. A fiatalok hamar egymásra találnak, és a lányban újra feléled a remény. 

Csakhogy egy megdöbbentő felfedezés már az első csodálatos randevú után kettejük közé áll. Ettől fogva minden találkozás fájdalmassá válik számukra. Meg kell találniuk az egyensúlyt az egymás iránt táplált érzelmek és az őket szétszakítani akaró erők között.

Vélemény:

Ez volt az első könyvem Colleen Hoover-től. A körül rajongása és a folyamatos könyvkiadások által valami sokkal jobbra számítottam, habár volt egy megérzésem, hogy ez nekem már nagyon tinis könyvek. Hát, részben így is van. 

Lake nekem nem volt szimpatikus. Egyáltalán. A legkülönfélébb dühkirohanásai számomra gyerekesek voltak, és ha egy felnőtt produkálta volna, talán azt mondom, hogy még valami gond is van vele.. Egyszerűen túl sok volt a hisztije és az értetlensége.. Mit nem lehet azon felfogni, hogy Willéknek is meg kell élniük valamiből? Nem a semmiből terem a pénz.. Viszont Lake legelső verse nagyon tetszett :D

Will-t egészen megkedveltem, habár az általa tartott órákat eléggé furcsálltam.. Nem tudom, hogy konkrétan milyen órák vannak Amerikában, de azért abból vizsgázni, hogy írsz egy verset, az nekem fura.. Na mindegy, ez nem Will hibája. De azért ő is idegesített engem egy kicsit.. Ezzel a macska-egér huzavonával.. Ezzel tudnak mostanság az írók az őrületbe kergetni.. 

Kel, talán ő volt a legaranyosabb az egész történetben, habár ez a rákos szív ruha ötlet eléggé beteg volt, és biztosan nem csináltam volna meg neki, de ezen kívül rendben van a srác.

Az olvasás alatt gondolkoztam, hogy mennyi csillagot is érdemel a kötet. Háromnál döntöttem, de a könyv végén lévő levél megsiratott, ezért kap egy fél csillagot. De attól még nem szavazok túl nagy bizalmat Colleen Hoovernek. Majd talán folytatom a trilógiát, ha épp nem lesz más fontosabb olvasnivalóm. :)

Értékelés: 6/10

E. Lockhart - A hazudósok

Kiadó: Ciceró
Oldalak száma: 246
Borító: puhaborítású
ISBN: 9789635399406
Megjelenés: 2015
Fordító: Rudolf Anna
Ár: 2990,-

Fülszöveg:

Egy gyönyörű és előkelő család. 

Egy magánsziget. 

Egy ragyogó lány, akinek baja esett; egy szenvedélyes fiú, aki a társadalmi igazságot keresi.

Egy négyfős baráti kör – a Hazudósok, akiknek a barátsága pusztító fordulatot vesz. 

Egy forradalom. Egy baleset. Egy titok. 

Hazugságok hazugságok hátán. 

Igaz szerelem. 

Az igazság.

A hazudósok a többszörös díjnyertes író, E. Lockhart új, modern, intelligens, titokzatos regénye. 

Olvasd el! 

És ha valaki megkérdezi, mi történik a végén, csak HAZUDJ!

Vélemény:

Eleinte kicsit fura könyv volt. Olvastatta magát a könyv, és úgy éreztem, hogy amikor a Sinclair család nyaral, akkor én is nyaralok. De úgy igazán senki nem tudta megszerettetni magát velem. Egyedül Cadence. Ő volt a legvalósághűbb. 

Úgy az egész család nem volt szimpi. Bess, Carrie és Penny mindannyian nagyképűek és önteltek voltak. Annyira de annyira önzőek, és persze volt honnan örökölniük. Harris és Tipper sem volt másképp. Ez az egész örökléses dolog kihozta a nőkből az állatot.. 

Cadence pedig a „balesete” után kezdett jobb emberré válni. Lehet, hogy csak az átélt trauma utáni állapota miatt tudtam megkedvelni, mert amúgy őt se szerettem volna. Azért a vége ledöbbentett. Nem gondoltam volna, hogy az egész 17es nyár csak hallucinációval teli volt.. és végül nem is volt ott sem Mirren, se Gat, se Johnny.

Nem bánom, hogy elolvastam, mert megmutatta a könyv, hogy az emberi gyarlóság, önzőség mennyire messzire tud elmenni.

Zene: https://www.youtube.com/watch?v=686SmDtBOu8

Értékelés: 8/10

Könyvtrailer:

Soman Chainani - Jók és rosszak iskolája

Sorozat: Jók és Rosszak iskolája 1.
Kiadó: Twister Media
Oldalak száma: 584
Borító: puhaborítású
ISBN: 9786158029414
Megjelenés: 2015
Fordító: Bózai Ágota
Ár: 3290,-

Fülszöveg:

Sophie és Agatha jó barátnők; a következő tanévben felfedezik, hová kerül minden eltűnt gyerek: a Jók és Rosszak Iskolájába, ahol egyszerű fiúkból és lányokból tündérmesehősöket és gazembereket képeznek. Gavaldon legszebb lánya, Sophie egész eddigi életében titkon arról ábrándozott, hogy elrabolják, és elviszik egy elvarázsolt világba. Rózsaszín ruhákban, fess topánkákban jár. Rajong a jó cselekedetekért, ezért egészen biztos abban, hogy nagyon jó jegyeket kapna a Jók Tagozatán, és dicséretes mesekönyv-hercegnő bizonyítványa lehetne. Agatha viszont mindig formátlan, fekete hacukákban jár, gonosz macskája van, és szinte mindenkit utál, ezért természetesnek látszik, hogy ő a Rosszak Tagozatára kerül.

Amikor azonban a két lány a Végtelen Erdőbe kerül, azt tapasztalják, hogy sorsuk a remélttel éppen ellentétesen alakul, és hamar rájönnek, hogy egy tündérmeséből a leggyorsabb kivezető út az, ha… végigélik.

Vélemény:

Wow! Ez aztán nem semmi volt. Aki azt hiszi, hogy ez egy kis latymatag mese, kb 8-14 éves korosztálynak, hát az hatalmasat téved! Végig ahogy olvastam a könyvet, Harry Potter feelingem volt, de mégsem volt koppintás, nem volt Harry Potter másolat, de a hangulat dettó ugyanaz. Végig izgultam az egész könyvet, az elejétől a végéig. Brutálisan jó volt!

Az elején nem voltam biztos abban, hogy Sophie tényleg Jó-e, és abban sem, hogy Agatha Rossz-e, noha Agatha mindvégig szimpatikusabb volt, mint Sophie. Amikor Agatha meg akarta menteni az Iskolamestertől Sophie-t, hogy elrabolja, már akkor kristálytiszta volt, hogy Agatha Jó. Aztán mindkettejüket elrabolták. Itt még azt hihettük, hogy szimpla, ok nélküli elrablás, mint ahogy az összes többi egy sémára épül. Elrabolnak 2 gyereket és kiképzik Jónak vagy Rossznak. Hát a végén ki fog derülni, hogy erről szó sem volt. Mindennek meg volt az oka. :)

Vicces volt megfigyelni, miként küzdenek a számukra teljesen szokatlan környezetben. Agatha a csilli-villi palotában, gyönyörű lányok között, akiknek mindennapos témája a szépség, a szerelem és persze a hercegek. Sophie pedig egy büdös, sötét és ijesztő helyre csöppent, ahol mindenki gonoszkodik a másikkal, nincsen csilli-villi jó illatú szoba, ágynemű és Tükröm-tükröm terem. Az elején még küzdenek a rájuk erőltetett szereppel, de a végén csak kiderül, hogy pontosan arra a helyre kerültek, ahová illenek.

Tedrost nem igazán tudtam megkedvelni. Túlságosan nagyképű és önfejű majom volt az egész történetben. Agatha-t lenézte és elítélte, és nem tudta meglátni a jót benne, míg Sophie-t pedig istenítette és nem látott át a ködön. Aztán mikor végre meglátta az igazságot, még akkor is képes volt meginognia a bizalmának Agatha-ban. Ilyen emberbe legyen szerelmes az ember? Aki az egyik percben elítéli, a másikban imádja, aztán meg megint csak rosszat feltételez róla? Szóval Tedros számomra nem volt a szőke herceg.

A vége pedig brutálisan izgalmas volt. A 26. fejezettől kezdve hihetetlen módon beindultak az események, és alig bírtam kapkodni a szemem ide-oda, hogy mégis mi a fene fog történni. Szabályosan le kellett takarnom a másik oldalt, hogy ne lessek át, annyira kíváncsi voltam. De tényleg, a 26. fejezettől kezdve csak sodródsz az árral és azt sem tudod, hogy mi lesz a vége, mert csak folyamatos meglepetésekbe botlasz. Tehát, nem kiszámítható a vége és ezért külön dicséret jár Soman Chainaninak, aki férfi létére egy ilyen csodálatos könyvet tudott megírni.

Alig várom, hogy a következő 2 kötet is megjelenjen, de ha valami borzalom folytán mégse jelennének meg, az fix hogy angolul fogom folytatni! És persze a könyvet is be kell szereznem, mert a mostani könyvtári. Köszönöm Twister Media, hogy kiadtátok ezt a könyvet! :) Az illusztrációkért pedig külön gratulálok a készítőnek, mert gyönyörűek voltak és tökéletesen illettek a fejezetekhez.

Zene: https://www.youtube.com/watch?v=m_isAVgI3KE

Értékelés: 10/10

Könyvtrailer:

Julianne Donaldson - Edenbrooke

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalak száma: 320
Borító: puhaborítású
ISBN: 9789633992920
Megjelenés: 2015
Fordító: Molnár Edit
Ár: 2999,-

Fülszöveg:

Marianne Daventry bármit megtenne, hogy elszökhessen a rémesen unalmas Bathból és udvarlója egyre terhesebbé váló ostromai elől. Nem csoda hát, hogy amikor ikertestvére, Cecily, meghívja őt Edenbrooke-ba, a pazar vidéki birtokra, kapva kap az ajánlaton. Marianne arra számít, hogy végre kipihenheti magát és kedvére gyönyörködhet a szeretett angol tájban, miközben testvére Edenbrooke jóképű örökösét igyekszik becserkészni. Ám idővel rájön, hiába a leggondosabb tervezés, bármikor porszem csúszhat a gépezetbe. 

Marianne, aki először egy útonállóval keveredik ijesztő összetűzésbe, majd látszólag ártalmatlan flörtbe bonyolódik, képtelen kalandok egész sorát éli át, míg a gyengéd érzelmek és az intrikák végleg átveszik az uralmat az élete fölött. 

Vajon sikerül megzaboláznia csalfa szívét, vagy hagyja, hogy egy titokzatos idegen levegye a lábáról? Annyi bizonyos, hogy a sors nem egy kellemes nyári vakáció reményében vezeti Marianne-t Edenbrooke-ba.

„Szívmelengető szerelmi történet. Szinte faltam a sorokat. Romantikus lelkeknek egyenesen kötelező!”

Vélemény:

Jaj istenem, ez a könyv úgy tökéletes, ahogy van. Egy fikarcnyit sem szabad rajta változtatni. Imádtam! El sem tudtam képzelni, mennyire beszippanthat ez a könyv, ez a korszak, ez a világ, mivel korábban még egy hasonló könyv sem tetszett ennyire. Az egyszer fix, ennek a könyvnek a polcomon van a helye, úgyhogy mihamarább be kell szerezni :P

Marianne első pillanattól kezdve szimpatikus volt számomra, egyetértettem vele, átéreztem az érzéseit, habár a nővérével kapcsolatban már nem értettem egyet, mert Cecily-t ki nem állhattam, noha voltak neki is jó pillanatai, de javarészt ő igazán nem jött be nekem. Tetszett, hogy Marianne szerény, jó emberismerő, habár az, hogy állandóan ostorozta magát, hogy Cecily sokkal szebb nála, az nem tetszett. Nem mindig jár a szépséggel együtt az okosság, a leleményesség, az igazi belső érték. Cecily mindezeket nem birtokolta saját belátásom szerint, de Marianne már igen.

Philip már első pillanattól fogva elbűvölt, magával ragadott, és hiszem, hogy igenis felér Mr Darcy szintjére, habár a Büszkeség és balítéletet eddig csak filmen láttam (és nagyon átjött a könyv lényege belőle). Philip igazi gáláns, becsületes úriember, akibe szorult humor, vidámság, könnyedség és nem utolsósorban jóképűség. Marianne-nal együtt belészerettem. Cecily egész biztosan nem illett volna hozzá és szentül állítottam, hogy nem nőcsábász, ez csak valami pletyka lehet. Néha elbizonytalanodtam szándékait illetően, de legbelül éreztem, hogy egy igazi úriember, aki soha nem hagyná, hogy egy nő becsületén folt essen, de még a sajátján sem.

Ez a könyv annyira magával ragadott, hogy röpke 2 nap alatt kivégeztem, ilyen pedig már jó ideje nem fordult elő. Köszönöm ezt a csodálatos élményt Julianne Donaldson-nak, és a Könyvmolyképző Kiadónak is, amiért megjelentette ezt a fantasztikus könyvet! :)

Értékelés: 10/10