Spirit Bliss - Kígyók sziszegése

Sorozat: Árnyékvilág 2.
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalak száma: 680
Borító: puhaborítású
ISBN: 9789632455464
Megjelenés: 2011
Ár: 2999,-

Fülszöveg:

A stúdió már hosszú évtizedek óta gyártja a sikerfilmeket. Itt megszokott a luxus és a csillogás. Sokan eladnák a lelküket is, hogy bekerüljenek ebbe a közegbe... Vagy a gyerekeik lelkét. Mikor Peter Summers, menedzser rádöbben, hogy a filmstúdió, amelynek dolgozik, sötét ügyekkel foglalkozik, először nem tudja, mit tegyen. Egy dologban biztos csak: nem fordíthatja félre a fejét! Bizonyítékokat kell gyűjtenie... Egy régi álom, amely most valóra válhat. Külföldi koncertkörút, hírnév és pénz. És egy új, ami veszélybe kerülhet. Szerelem, házasság, család. Julie Parker mindig is híres énekesnő szeretett volna lenni. Aztán megismerkedett Peter Summersszel és beleszeretett. Most minden, amit szeretne, hogy Peter felesége lehessen. Izgatottan készülődik élete legboldogabb napjára, ami hirtelen rémálommá változik. A vőlegény nem jelenik meg az oltár előtt, másnap pedig feltűnik a rendőrség a rossz hírrel: Petert lelőtték.

Vélemény:
Az eleje jól indult, aztán jött a sok visszaidézés, és már alig vártam, hogy a végére jussak, és a jelenben játszódjon a sztori. Ennek ellenére, mégiscsak kellett bele ez a fordulat, mert csak így volt teljes és ismerhettük meg jobban Petert.

Az első könyvben nem jelentettem volna ki, hogy szerintem jó ember, de ebben a kötetben teljesen megszerettette magát velem. A visszaemlékezésben szurkoltam neki és Madenek, de sajnos - vagy nem sajnos - nem éppen happy end lett a vége. De ha ezt nézzük, lehet akkor nem is így alakult volna az élete, sem Adamé. Nem csöppent volna az életükbe Camilla és Julie.

Azért valamilyen szinten hihetetlen a történet, mert elég lehetetlen, hogy egy véletlen folytán egy filmsztárral és annak a menedzserével jöjjön össze az ember fia, de azért jó volt olvasni egy ilyen kis könnyed olvasmányt, ami a végén már nagyon is izgalmas volt.

Julie-t imádtam, ahogyan Petert is. Camilla gondoskodása néhol már sok volt, idegesítő és nagyon anyáskodó. Jossieból, Susanből nem sokat kaptunk, viszont a kis Fawn imádnivaló volt. :) Irist, Campbellt, Aaront, Norát egyáltalán nem kedveltem. Gilbert se nyerte el a tetszésemet, de ám legyen. Nem ítélem el teljesen. Nyilván, meg volt az oka annak, amilyen lett. Sajnálatra méltó.

Örülök, hogy elolvashattam a két könyvet (az előzőt is) és akinek tetszett az első rész, annak fog a második is! :)