Kiadó: Libri
Oldalak száma: 400
Borító: puhatáblás
ISBN: 9789634336983
Megjelenés: 2021
Fordító: Getto Katalin
Ár: 3999,-
Fülszöveg:
Anya. Lánya. Angyal vagy szörnyeteg?
NEW YORK TIMES BESTSELLER
Blythe Connor eltökélt, hogy kislányának, Violetnek olyan melegszívű és szerető anyja lesz, amilyen neki nem adatott meg. Ám az anyaság első, kimerítő napjaiban meggyőződésévé válik, hogy valami nem stimmel a kisbabájával – nem úgy viselkedik, mint a többi újszülött, és ők ketten, anya és gyermeke képtelenek kötődni egymáshoz.
Vagy ez csak Blythe rögeszméje lenne?
A férje, Fox úgy gondolja, hogy csak képzelődik. S minél kevésbé hisz neki Fox, Blythe annál inkább úgy érzi, anyaként és feleségként is kudarcot vallott. A helyzet felemészti minden józanságát, s már saját magában sem bízik.
A kistestvér, Sam érkezése azonban mindent megváltoztat: Blythe magától értetődő módon kapcsolódik a kisbabához, és végre olyan anya lehet, amilyenről mindig is álmodott. Valóságos lehet ez az idill? Vagy a balsejtelem, ami Violet születésének pillanatától kísérti Blythe-ot, beigazolódik?
Mi van, ha az anyaság nem mindaz, amire mindig is vágytál, hanem mindaz, amitől mindig is rettegtél?
A szív sötétje letaglózó és elképesztően izgalmas regény, amely megkérdőjelez mindent, amit az anyaságról és a szülői szeretetről gondoltunk.
Vélemény:
Egészen kivételes olvasmány volt. Azt hiszem most pont erre a sötét, komor hangulatú könyvre volt szükségem. Az élményből kicsit elvett az, hogy nem tudtam együltömben elolvasni, viszont összességében nagyon meg voltam elégedve a könyvvel. :) A stílus kicsit szokatlan volt, tényleg olyan volt, mintha a könyvet Blythe írta volna Foxnak, de aztán egy idő után sikerült megszoknom az írásmódot.
Hihetetlen hogy Blythe miken ment keresztül és hogy a problémák megoldásában mennyire nem volt partner Fox. Nagyon idegesítő volt, hogy Fox egyszerűen annyira elfogult volt Violettel szemben, hogy még csak a halvány gondolat sem fordult meg a fejében, hogy esetleg egy pszichopatát nevelget. Ritka fafejű férfi karakter…
A könyv végére kicsit én is elbizonytalanodtam Violet vétkességében, de az utolsó mondat megerősített a megérzésemben.
Őszintén szólva az anyaság gondolata nagyon messzi áll tőlem, és ahogy @
Réka0128 is írta, a könyv nem erősített meg abban, hogy jobban akarjam, sőt, még inkább elbizonytalanított. Cecilia alábbi mondata is elgondolkodtató volt:
„Tudod, nem kell annak lenned. Nem kell mindenáron anyukának lenned.”
És igaza is van. Minden irányból kapják a nyomást a nők, hogy „nő vagy, neked szülnöd kell, anyának kell lenned”, mintha ez lenne az egyetlen beteljesülése a női mivoltunknak. De nem. Nem kell annak lenni, csak mert a nagy többség ezt várja el.
Köszönöm az élményt, mindenképp szeretnék még Ashley Audraintől olvasni :)
Értékelés: 9/10